2011. június 14., kedd

Az elet 30 felett..

"Egy 30 feletti nő sosem ébreszt fel az éjszaka közepén, hogy megkérdezze: “Mire gondolsz, drágám?” Fütyül rá, mire gondolsz.
Ha egy 30 feletti nőnek nincs kedve meccset nézni veled, nem ül oda melléd nyavalyogni. Csinál helyette valami olyat, amihez kedve van. Általában valami sokkal értelmesebb dolgot.
Egy harmincon túli nő már elég jól ismeri önmagát ahhoz, hogy tudja, ki ő, mi ő, mit akar és kitől. Kevés olyan 30 feletti nő akad, akit érdekel, hogy mit gondolsz róla vagy arról, amit tesz.
A nőknek 30 felett tartása van. Ritkán fordul elő, hogy jelenetet rendeznének az operában vagy egy elegáns étterem kellős közepén. Na persze ha megérdemled, gondolkodás nélkül lelőnek, főleg ha esélyt látnak arra, hogy megúszhatják.
Az idősebb nők nem bánnak szűkmarkúan a dicséretekkel, gyakran akkor sem, ha nem érdemled meg. Tudják, milyen érzés, amikor az ember nem kap elismerést.
30 felett egy nő elég magabiztos ahhoz, hogy bemutasson téged a barátnőinek. Egy fiatalabb nő gyakran még a legjobb barátnőjét is hanyagolja, ha partnere van, mert nem bízik meg a fickóban.
Egy harmincon túli nőt abszolút nem érdekel, hogy tetszenek-e neked a barátnői, mert tudja, hogy azok sosem árulnák el őt.
A nők a korral természetfeletti képességekre tesznek szert. Egy 30 feletti nőnek sosem kell meggyónnod a bűneidet. Úgyis mindig tudja.
Egy 30 feletti nőnek jól áll a tűzpiros rúzs. Ugyanez már nem mondható el a fiatal lányokról vagy a transzvesztitákról.
Ha eltekintesz attól a néhány apró ránctól, egy 30 feletti nő sokkal szexisebb, mint fiatalabb nőtársai.
Az idősebb nők egyenesek és őszinték. Azonnal a szemedbe mondják, hogy mocsok disznó vagy, ha úgy viselkedsz! Nem kell törnöd a fejed, hányadán is állsz velük.
Igen, számtalan okból dicsőíthetjük a harmincon túli nőket. Sajnos ezt fordítva már nem lehet elmondani. Minden ragyogó, okos, ápolt, szexis 30 feletti nőre jut egy kopaszodó, pocakos őskövület sárga nadrágban, aki bolondot csinál magából valami 22 éves kis pincérlánnyal az oldalán. Hölgyeim, elnézést kérek érte.
És minden olyan férfinak, aki azt mondja: “Miért vegyek meg egy egész tehenet, amikor csak tejet akarok inni”, üzenem, hogy változnak az idők. Manapság a nők 80%-a ellenzi a házasságot. Miért? Mert a nők rájöttek, hogy nem érdemes megvenni egy egész disznót azért a kis kolbászért…"

2011. április 28., csütörtök

Valinak sok szeretettel


Legyen ez a nap Neked nagyon-nagyon boldog,
estere mar azt se tudd, merre van az orrod!
Ezt kivanja ket jobaratod,
Akikkel egy koccintasra meg alkalmat kell talalnod!
Boldog Nevnapot Kivanunk!

2011. március 28., hétfő

:-))



















Köszi Dorka!

Kertészet



Sziasztok,


A hetvegen rendberaktuk a teraszt, es atultettuk a leandereket es tujakat!

Es megnyirtuk kedvenc tujankat!Ime fodraszat elott es utan! Szerintem nagyon kis csinos lett!

puszi

2011. március 21., hétfő

Kepek Matyashegyrol


Sziasztok,


Ime egy kedves csaladi foto, es egy kis titkolozas Adi babaval!






Citromfa

Sziasztok,
Sziasztok,

Citromfank a gondos torodesnek koszonhetoen ismetelten grapefruitokat, sargadinnyeket megszegyenito mereteket oltott! Ugy latszik imad vendegsegben lenni Istieknel, mondjuk megertjuk, mert mi is nagyon szeretunk ott lenni! Azert remeljuk mi nem fogunk ekkorat noni :-))!



2011. február 24., csütörtök

Mátyás

Eredete: Bibliai név, a héber Mattatiás név latin Matthias formájából származik.
Jelentése:Isten ajándéka
Becenevek:
Matya, Mátyáska, Matyi, Matyika, Matykó, Matyó, Matyóka, Motyi


Boldog Nevnapot Motyi!

2011. február 14., hétfő

Valentin nap

Boldog Valentin napot Mindenkinek! Es Boldog Szuletesnapot Krisztinek!

2011. február 1., kedd

Wellness, Sieles

Sziasztok,


Mult heten vegre megerkezett a varva vart ho, es penteken egesz nap havazott! Szombaton nem mertunk elmenni sielni, mert feltunk attol,hogy az utak jarhatatlanok lesznek a hegyekben. Viszont a TCC szallodaban, amely a munkahelyemtol 50 meterre van befizettunk egy kedvezmenyes havi kondiberletre, amivel heti 3 alkalommal, osszesen havonta 12szer lehet menni. Ide jartam nyaron is, mert van egy pici kb 8-10 meteres medenceje, ahol a vallmutetem utan uszkaltam ugyhogy most ezzel a berlettel lehet hasznalni a konditermet + uszodat + szaunakat (1 finn + 1 infra) is. Igy szombaton elmentunk, en futottam egy nagyot, 60 percet, 8 km-et szoktam mostanaban (van egy szuper futogep, amin sudokuzni lehet, igy remekul elvonja a figyelmem..es igy remekul tudom kovetni mikor lep fel az oxigenhianyos allapot, amikor nem tudok 9-ig elszamolni!). Matyi pedig sulyzozik, majd biciklizik.. Es utana altalaban uszunk egy nagyot, en 60 hossz utan mar altalaban ugy szedulok a sok forgastol, hogy muszaj abbahagynom. De a vallam tenyleg tokeletes, valamelyik nap nem birtam tovabb, es megprobaltam a pillangouszast ovatosan, es az is sikerult, ugyhogy nagyon orultem.


Vasarnap pedig elmentunk vegre sielni! Az eleje eleg borzalmas volt, mert keson ertunk oda, rengetegen voltak, es kb 20 percig kellett sorban allni ahhoz, hogy lecsusszunk 2 perc alatt. Es ezek alatt a rovid csuszasok alatt nem sikerult visszaszereznem a biztonsag erzesemet, igy eleg panikolos hangulatban voltam.. Raadasul volt egy silift, ami nagyon durva volt, teljesen meredekrol indult, igy muszaj volt a botokkal letamasztani indulaskor, kulonben hatrafele lecsuszol a hegyrol, igy viszont nem nagyon maradt kezem, hogy bedugjam a fenekem ala a felvonot.. Igy elsore sikerult, masodszorra nem sikerult, harmadszorra sikerult, de ezutan tobbet nem mertem probalkozni.. De aztan talalkoztunk Matyi kollegaival, es kitalaltak, hogy menjunk fel a hegy legmagasabb pontjara, amely egy kozepesen nehez palya, mert ott kevesebben vannak. A srac egyebkent profi sielo, ugyhogy kisebb hezitalas utan ugy dontottem, hogy veluk tartok. Ez eleg meredek volt, viszont nagyon szeles, es sok ho volt, es a silec is tapadt, igy konnyu volt fekezni.. Ugyhogy ez nagyon jo kis palya volt 5-6szor lejottunk rajta.
Puszi

2011. január 31., hétfő

Ohrid - Vodici

Sziasztok,


Gyors beszamolo az Ohridi Vodicirol (Vizkereszt)


Januar 19.-en nagy unnepre keszult Macedonia, hiszen a napon unneplik Jezus megkereszteleset - Vodici (nalunk Vizkereszt). Ennek oromere, korulbelul 10 evvel kitalaltak, hogy milyen jo moka, hogy a macedon ortodox fopap bedob egy megszentelt fakeresztet az Ohridi toba, es aki elkapja, az egy even keresztul nagyon szerencses lesz, tovabba amennyiben sikerul sponzort talalni, kap egy televiziot is (sikerult).

Ime par foto a rendezvenyrol:
























2011. január 25., kedd

Karacsony, Szilveszter, Visszaut

Sziasztok,



Ismet jo regen nem irtunk, de kellett egy par het mire visszarazodtunk, ez mindig nagyon nehez igy a hosszu otthonlet utan.. Ilyenkor mindig rajovunk, hogy mennyire mas otthon, hogy napi kapcsolatot tartassz fent a csaladdal es barataiddal, mennyivel aktivabb reszese tudsz lenni az eletuknek.. Ez azert nagyon hianyzik, es sajnos ezt tavolrol keptelenseg ilyen szinten fenntartani..

Ugyhogy nagyon jo volt otthon, es orultem, hogy mindenkit lathattam, megolelhettem egy picit! A legjobb az volt, hogy a repteren amikor megerkeztunk Dorka mar ott vart, es o is csak 2 oraval korabban erkezett!!!

A karacsony, ujev gyorsan eltelt, rengeteg szep emlekkel, es hideg ide-oda, megis csak ez az ev legszebb unnepe!



A visszautunk mar kevesbe mondhato sikeresnek! Vasarnap, januar 9.-en verofenyes napsutesben felszalltunk, majd amikor mar csak par perc volt hatra az utbol (mar a biztonsagi oveket be kellett kapcsolni a sullyedeshez) megszolalt a pilota: " A kedvezotlen idojarasi korulmenyek miatt egyenlore nem tudunk Skopjeban leszallni. 45 percre elegendo benzinunk van, ha addig jobbra fordul az ido, akkor leszallunk, egyebkent visszakell fordulnunk Budapestre.. " Ez a mondat, amit sose akarsz hallani, hogy hany percre elegendo benzin van.. Persze a visszauton felul ertette, de hat ez nekem eleg volt, hogy jol bepanikoljak.. Ugyhogy kb fel orat koroztunk Skopje felett, ami egyebkent tenyleg gyonyoru volt, szikrazo napsotes, es csak lent a volgyben a repter felett volt kod, sehol mashol... Vegul visszafordultunk, es a benzinunk is kitartott, ugyhogy meg egy kellemes estet toltottunk Budapesten, Szakyekkal vacsoraztunk, majd pedig elmentunk moziba megnezni az Uvegtigrist.

Masnap reggel (hetfo) ismet repter, de minden elorejelzes kodot jelzett Skopjera. Ekkor derult ki, hogy mar akik 2 nappal korabban (szombaton este) akartak elutazni, azok szinten lenyomtak egy varosnezo setarepulest, majd pedig visszajottek Budapestre, ugyhogy mi meg a szerencsesek kozott voltunk.. A repteren teljes kaosz volt, felorankent oderendeltel mindket a beszallopulthoz, majd ujabb fel oraval eltoltak az indulast. En teljesen nyugodt voltam, hogy nem fogunk elindulni, annyira rosszul nezett ki az idojaras.. Amikor az utolso, immaron negyedik feloras csuszashoz hivtak minket, kitalaltak, hogy akkor marpedig mi most elindulunk. Addigra mar hatalmas kod volt Budapest felett is, ugyhogy en rendesen izgultam.. Az idojarasi viszonyok meg mindig eleg rosszak voltak Skopjeban, de felmerult, hogy akkor esetleg Ohridban fogunk leszallni.. (ami szinten eleg rossz repuloter hireben all, mert nagyon rovid a kifutopalya, mi pedig igy 2. jarattorles utan mar egy eleg meretes geppel voltunk... ).
Ablak mellett ultunk, en teljesen ratapaadva probaltam segiteni a leszallast, es csak az utolso 30 meteren lehetett latni a foldet.. A pilota tokeletesen lerakta a gepet.. Az lett gyanus, hogy most eloszor tortent, hogy az utasok megtapsoltak a foldreszallast (nem szokas csak charter nyaralos jaratokon). A taxi soforunk kesett, ugyhogy addig en visszamentem a varakozoba melegedni, ahol a jaratinformacional kiirtak, hogy az elottunk 5 perccel erkezo es utanunk 10 perccel erkezo gepeket is mind elkuldtek Ohridba. Gyakorlatilak a repter zarva volt 2 napig..
Es a legdurvabb az volt, hogy a hazauton rakanyarodva az autopalyara 5 meterig sem lehetett ellatni... ugyhogy a mi pilotank nagyon ugyes es bator volt, de remelem legkozelebb inkabb el se indulunk..
Ugyhogy sikerult megdonteni Dorka Budapest - Parizs - New York - Houston menetidejet egy Budapest - FeligSkopje -Budapest - Skopje jarattal..

2010. december 20., hétfő

Keszulodes

Sziasztok,

Holnap utan megyunk, de jo!!!
Gyorsan eltelt az a par het, jo elfoglaltak voltunk, Matyi rengeteget dolgozott, en inkabb rengeteget sportoltam.. Ket hete sajnos ide is bekoszontott a tel, sokat is havazott, ugyhogy a szabadteri futast kicsit mellozni kellett, viszont 3 hete elkeztunk Matyival tancorara jarni. A zumba tanarnom profi tancos volt, es most kiscsoportos tancorakat ad. Altalaban rajtunk kivul meg egy-ket par van, igy gyorsan haladunk. Eddig az alabbiakat tanultuk: becsi es angol keringo, szamba, salsa, rocky, disco es tango! Persze mindenbol csak az alaplepeseket, es egy-egy forgast, de azert nagyon elvezzuk! A tangot a legutobbi oran kezdtuk tanulni, nekem az tetszik a legjobban! A salsa megy a legnehezebben, meg nem igazan erezzuk hogyan is kene.. Egyebkent egesz jo kis parost alkotunk, es kezdunk osszecsiszolodni, nagyon jokat nevetgelunk.. Nekem az az erossegem, hogy zenetol fuggetlenul barmikor el tudom kezdeni a koreografiat.. :-)

Szerdan repulunk haza, este pedig forraltborozas a Vorosmarty teren, mar nagyon varom!
Puszi mindenkinek!

2010. december 3., péntek

Rakija, csokik és Tikves Cuvée

Szakus,

Mi ezzel kivánunk Neked Boldog Névnapot!




















Puszi, Fanni & Matyi

2010. november 29., hétfő

Fahéjas csiga


Blogkovetok

Sziasztok,

Olyan jo erzes latni az uj koveto beallitasunknak koszonhetoen, hogy a orszag /vilag minden tajarol kovettek minket, Kalocsa, Jaszbereny, Budapest, Szaud-arabia, Houston..
Igyekszunk tobbet irni mostantol!
Puszi, Fanni

Oszi hetkoznapok

Sziasztok,

Jo regen irtam reszletesebb beszamolot, de inkabb a Dorka blogjanak kovetesevel es kommentelesevel vagyok elfoglalva, odaat sokkal tobb izgalmas dolog tortenik..
Az elmult idoszakban Matyi jo sokat utazott, raadasul tobbnyire a hetvegek is belelogtak, ugyhogy sportolassal igyekeztem elutni a sok szabadidot.. Felfedeztem egy fitness klubbot, ahol mindenfele orakbol lehet valasztani, es itt nagyon beleszerettem a Zumbaba. Ez egy latin-amerikai tancos aerobic, ahol hangos zenere tancikalunk, olyan mintha mi lennenk a tanckar a Shakira mogott.. (legalabbis azt hisszuk, hogy szexin riszaljuk a csiponket). Errol Szilvi/Orsi mar sokat meselt, de nem gondoltam volna, hogy Macedoniaban ilyen lehetoseg van. Ugyhogy annyira megszerettem, hogy hetente negyszer jarok. Emellett megmaradt a heti ket tenisz is. Es a legujabb szenvedelyem a futas, ami eleg remisztoen hangzik, de nagyon jol esik. A folyopartra jarok futni, es mivel ez tobbnyire hetvegen van, igy Matyi is jon velem. Nagyon hangulatas, es mar 7km-es tavot szoktunk futni. Bar azt hiszem most jon a neheze, kezd hideg lenni, es itt is jo koran sotetedik, reggel pedig eddig egyszer voltunk futni, de az nem esett tul jol.. Ugyhogy ez marad szombat/vasarnapra, es azert meg probalkozunk a szerda reggellel. Es azt elfelejtettem mondani, hogy zumba utan neha ott maradok pilatesen (heti 1-2).


Most mar 5 hete megy ez igy, meglatjuk meddig lesz kedvem ilyen intenziven sportolni. De most nagyon elvezem, es teli vagyok energiaval es jokedvvel!

Tegnap egy egesz napos Pilates rendezvenyen voltam, es volt egy nagyon erdekes ora, amit Pilates Fusion-nak hivnak, ami a Pilates tanccal es balettel szinesitett valozata, januartol mar erre is lehet jarni..

Munka ugyben nem sok minden valtozott, kicsit nyugis a helyzet mostanaban. Elkeszitettuk a weboldalt, ahova sikerult a sajat fotomat is becsempeszni.. www.vevegroup.com. A heten valoszinuleg Tiranaba kell utaznom, de meg nem biztos, majd ma dol el. Orulnek neki, mert mar regen voltam, es jo lenne talalkozni a barataimmal.

Kezd kialakulni a karacsonyi tervunk, December 22.-en delutan fel5kor erkezunk, es januar 9.-ig maradunk! Nagyon jo lesz, mar nagyon varom! December 22.-en mit szolnatok megint egy kozos csaladi forralt borozhoz a Vorosmarty teren?

Itt egyebkent meg mindig nagyon jo ido van, napkozben 16-18 fok volt a hetvegen! Persze Miss Amerikaval azert nem tudunk versenyezni! :-)

Matyi csak szombat este ert vissza Brusselbol, igy megleptem egy haromfogasos vacsoraval:
Sult sutotok kremleves; Rakott csirkemell padlizsannal, krumplival, hagymaval/foghagymaval, sajttal, tejfollel es feherborral! Es sved fahejas csiga! Ez utobbi egyszeruen tokeletes lett, teljesen meghatodtam olyan szep lett! Azt hiszem ez az elso elesztos sutemenyem ami sikerult… Csinaltam egy fenykepet, majd holnap feltoltom!


Puszi mindenkinek!

2010. november 25., csütörtök

2010. november 24., szerda

Anyák napjara előre, utolag, vagy csak ugy..

Igazábol Katusnak kerestem egy kedves névnapi köszöntőt, de helyette egy kedves történetet találtam, ugyhogy sok szeretettel anyák napjára kedves anyukáknak, nagymamáknak...

Egy este amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt: - a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft - a szobám rendberakásáért: 1000 Ft - mert elmentem tejért: 100 Ft - mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft - mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft - mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft Összesen: 4800 Ft . Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta: - mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft - az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft - a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft - könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft - mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft - minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft - az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft. Összesen: 0 Ft Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE

2010. november 4., csütörtök

Dubai

Sziasztok!

Közkivánatra megpróbálok irni egy rövid összefoglalót a Dubai utamról.

A Mobile Money Transfer World Summit nevű konferenciára kisértem el a két macedón cégünk vezérigazgatóit. Már az odaút is nagyon kalandos volt. 3 nappal az indulás előtt döbentem rá, hogy nekem vizum kell Dubaiba, és ez senkinek nem jutott eszébe. Tény, hogy korábban volt egy időszak, amikor EU-s tagságunknak köszönhetően elég volt magyar állampolgárként a reptéren sorbanállni a vizumért, de ez megváltozott. Dubaiba nem nehéz vizumot kapni, csak az a baj, hogy sem macedóniában, sem magyarországon nincs nagykövetség, aki elintézné. Persze a rafkós arabok ezt frappánsan megoldják, ugyanis az Emirates légitársaság elintézi az utasainak a vizumot, ha velük repül. Igy hát nekem is azzal kellett mennem, ami csak azért volt gond, mert már megvolt a jegyem Budapesten keresztül a British Airways járatára. Végül aztán sikerült elintézni a dolgot, meglett a jegyem. Skopje-Isztanbul (Turkish), Isztanbul-Dubai (Emirates)
Volt azonban egy kis rossz előérzetem - az ilyen utolsó pillanatban intézett dolgokba könnyen csúszik hiba -, és be is jött. jó korán kimentem a reptérre, és gond nélkül be is checkoltam. A bajok kb 30 perccel az indulás elpőtt kezdődtek. Kiderült, hogy nincs repjegyem. Amit megkaptam, az csak valami foglalás, de mögötte nem találnak tényleges repjegyet. Az már mellékes, hogy 2 órával korábban simán becsekkoltak a gépre.... Szóval irány ki az előtérbe rendőri kisérettel, útlevél nélkül - azt a határőrök bevették -, a Turkish Airlines jegyirodába, ahol közölték velem, hogy vagy veszek egy jegyet 5 prcen belül, vagy nem repülhetek. paff...
Gyors telefonálások, mindez szombat délben. Valahogy sikerült elérni az utazási irodás hölgyet, aki kb 5 percet veszekedett a Turkish-essel, aki végül kiállitott nekem egy jegyet. De ekkor már csak 5 perc volt a gép indulásáig. És még nem volt vége! Rohanás be, tolakodás a biztonsági vizsgálatnál. Hoppá! Hol az útlevelem? A rendőr simán átkisért a "határon", anélkül, hogy bárki kérdezett volna valamit. Vissza, megvan az útlevél, fölkapom a cuccomat, és rohanás ki a géphez. A gépen már mindenki ül, csak rám várnak, természetesen a businessen ott a két főnököm. Gyors magyarázkodás, elnézést, sietés. Erre odajön egy légiutaskisérő srác, és erős török akcentussal megkérdezi, hogy nem hiányzik-e valamim - talán azt hiszi, hogy én még a csomagomban keresgélek, mikor már mindenkinek beszijazva kellene ülnie. Én kb elküldtem a fenébe, hogy hagyjon békén, elrendezem én magam a cuccaimat. Nem-nem, kiderült, hogy kintről üzentek, hogy elhagytam pár cuccomat. Paff... Amikor észrevettem, hogy nincs meg az útlevelem, ott hagytam csapot papot, és a telefonomat, az övemet, és 2 csomag zsebkendőt ott felejtettem. Szuper! Persze ezeket még nem hozták oda, csak rádión szóltak valakinek, hogy kérdezze meg, hogy az enyém-e. Szerencsére a reptéri munkás elszaladt érte maga, úgyhogy nekem csak pironkodnom kellett a stuardesek előtt, meg magyarázkodnom a főnökeimnek. Végül kb 10 perccel a hivatalos idő után sikerült elindulni. De legalább a gép szuper volt, akkora hely volt a lábaknak minden ülésnél, ami nagyobb, mint némelyik vészkijárat.

Isztanbulban szerencsém volt, a főnökeim bevittek a VIP laungeba, ahol zokszó nélkül adtak nekem egy tökéletes vészkijáratos helyet, sőt még azt is elintézték, hogy én is prioritással szállhassak be a business classosokkal együtt, a tömeg előtt. Mint kiderül, egy ilyen többszáz fős óriási gépnél ennek komoly előnye van. Persze csak akkor, ha nem bénázik az ember úgy, mint én. Mivel a gép ajtaja előtt hosszan válogattam az újságok közül, néhányan a "pór nép" tagjai közül megelőztek, többek között egy nő, aki a reptéri beszállásaim egyik legnagyobb burleskjét mutatta be. Én úgy értem utol a két széksor közötti folyosón, hogy a húzogatós bőröndje már fejjel lefelé állt, nem a kerekeken, hanem a hátán próbálta húzni, összefogva egy kézitáskával - olyan hamisitott Luis Vuiton féle háromszög keresztmetszetű, ami szélesebb, mint a gyalogos folyosó -, mert a másik kezében egy Duti Free-ben vásárolt óóóóriási valami volt. Kb egy 2x2 méteres tollpaplan lehetett, vagy egy nagy bunda, nem tudom. Szóval ez a nő ezzel a pakkal, és a kifinomult technikájával fél percenként haladt 1 üléssornyit. Gyors fejszámolással ara jutottam, hogy a 28-as sorig még minimum 14 percbe fog telleni az út, ha igy folytatjuk, ezért fogtam, megforditottam a táskáját, irányba állitottam, és az első adandó alkalommal átmentem a másik folyosóra. Csak hát én balga visszamenni felejtettem el, és a 28-as sorban kényelmesen elhelyeztem a csomagjaimat, berendezkedtem, és leültem. Csak kb 10 perc múlva jelent meg a hely valódi tulajdonosa. Paff. Kommandózhattam át a másik folyosóra, ami már nem volt olyan egyszerű, lévén egy korreainak tűnő család egy teljes nappalit és hálót berendezett addigra a középső sor ülésközében - amit később persze mind fölpakoltattak velük lévén vészkijárati sor volt. Úgyhogy a táskáim maradtak ott, a cuccaimat - a gondosan válogatott újságok, a fejpárna, és hasonlók - meg foghattam az ölemben az egész út alatt, mert egy mm hely nem volt már akkor a tárolóban, előttem meg nem volt kis zseb. Ja, és az Emirates büszkesége, a személyes szórakoztató egység sem működött nálam, a 10. másodpercben lefagyott.

Azért túléltem az utat, csak aludnom nem sikerült, és helyi idő szerint kb hajnali fél1-kor leszálltunk Dubaiban. A reptéri procedúrák, vizum, útlevélellenőrzés, gyaloglás még több, mint 1 órát eltartott, majd 15 perc várakozás a taxira a kb 32 fokban (éjjel 2-kor!!!), ami nem a kevés taxi (kb 20-30 autó érkezett percenként), hanem a bődületes mennyiségü utas miatt (éjjel 2-kor!!!) volt. Igy mire a szállodában sikerült elfoglalni a szobát már hajnali 3-fél4 volt. Élmény volt reggel 8:30-kor megjelenni a konferencián...

A szakmai program nagyon jó volt, hasznos és érdekes, de erre most nem fecsérlek több szót, inkább a szabadidős programokról irok.

A két főnök igen aktiv volt a szabadidős programok terén, és már az első nap teljes programtervvel álltak elő a vacsorák, és a bulik terén. Az első este fél8-kor találkoztunk, és együtt mentünk a Zuma étterembe, ami a fúziós, modern japán konyha legújabb képviselője, és az urak szerint jelenleg trendibb, mint a Nobu, ami hasonló irányzatot képvisel. Fantasztikus volt, előételnek sushi és sashimi válogatást ettünk, friss tormával, főételnek 3 grill fogásból, terijaki marha, királyrák, és fekete tőkehalból - ez utóbbi életem eddigi legfinomabb halétele volt - csipegettünk, hozzá valami nivos francia bort ittunk (valamilyen Telegraph), a desszertre pedig már nem is emlékszem.
Innen a Roberto_Cavalli klub-ba mentünk, ahol csak meghivással lehet asztalt foglalni, de egy ott dolgozó macedón ismerős révén sikerült bejutni. Majdnem zárásig, kb 3-ig ott voltunk.

Másnap mégnagyobb élmény volt a 8.30-as kezdésre odaérni. Aznap este korábban, 7-kor találkoztunk, mert egy helyi arab üzleti partner előbb megmutatta a szolgáltatását a szomszédos bevásérlóközpontban, majd meghivott minket a Burj_Khalifa épületben lévő Armani hotel Indiai éttermébe Itt már teljesen elvesztettem a fonalat, hogy mit is ettünk, csak az rémlik, hogy indiai bort ittunk. Asszem kb 6 fogásos kostoló menüt ettünk, közben megnéztük a Dubai szökőkút lélegzetelállitó játékát, és megtudtunk néhány dolgot a Dubai életről is, mint pl hogy havi 2-3 ezer Euróért lehet menedzselt lakást bérelni a torony közelében, és kb 5000 euróért lehet négyzetméterenként lakást venni. Illetve hogy a Burj Kalifában van 900 luxuslakás, az Armani szálloda 6 étteremmel, egy csomó iroda, és a legfelső szinten egy privát mecset csak az ott lakóknak. És persze egybe van épitve a világ legnagyobb bevásárlóközpontjával a Dubai Mall-lal, egy másik kisebb bevásárlóközponttal, az öreg város nevű, újonnan épitett épületegyüttessel, és még 1-2 felhőkarcolóval. Kb egy kisebb városközpont egybeépitve, fedetten. Nagyjából ki sem kell mozdulni a szabad ég alá. És a metrómegállók, és valóban még a buszmegállók is légkondicionáltak!!!

Amúgy a helyiek ezt nem is nagyon teszik meg, vagy ha igen, akkor is autóval. Bár kb 36 fok volt nappal, és 28 éjjel, én az első 2 nap végig öltönyen voltam, és időnként fáztam is. A napfény csak a 3. napon ért először, amikor besokaltam, és a konferencia 2 órás ebédszünetében ledobtam az öltönyt, és kimentem a 4.-en lévő tetőterasz medencéjéhez. Isteni volt.

Délután végre sikerült egy kis időt szakitanom szabad programra. Elrohantam a Dubai Mall-ba, mert onnan lehet fölmenni a Burj Kalifa 124. emeletén lévő kilátóba. De kiderült, hogy a délutáni jegyek mind előre el vannak adva több napra előre, csak sötétedés után vannak üres helyek. Illetve föl lehet menni azonnal is, ha négyszeres árat kifizetek. Mivel ez 25.000 Ft lett volna, én kihagytam. Inkább vásárolgattam, azaz vásárolgattam volna, ha tudtam volna, hogyan kell kezelni egy ilyen kb 1000 boltból álló óriás komplexumot. Becslésem szerint kb 2,5 órát bolyongtam, és összesen kb 30 percet töltöttem el boltokban. ha kinéztem egy boltot a térképen, akkor az minimum fél óra volt, mire megtaláltam. De végül sikerült rábukkannom egy textil boltra, ahol sikerült 2 nagyon klasz anyagot vennem sportzakónak és ingnek.

Vacsorázni a Dubai_Marina városrészben lévő Buddha_Bar étterembe mentünk, ahol fúziós kinai kaját ettünk a la carte. Én valami kókuszos csirkelevest ettem, utána teriaki kacsát, és desszertnek valami exotikus túrótortát. Kaliforniai cirfandlit ittunk, és kapaszkodjatok meg, volt az étlepon egy 13.000 eurós 2005-ös Chatou haut-Brion bor. Barátok közt is több, mint 3,5 mFt... Mivel a hely szép lassan átalakult launge bar-ra, majdnem 2-ig ott maradtunk, akkor már komoly buli volt.

Az utosó nap már kicsit lazább volt a konferencia, igy reggel úszassal kezdtem a tetőteraszon, aztán nyomtam egy igazi Matyis reggelit, joghurtos gyümölcssalival, sushival, tojásránottával, sajtokkal, lekváros kenyérrel, és isteni amerikai palacsintával tetején juharsziruppal és fahéjjal. Délután a szállodával összeépitett kisebb, kb Westend méretű bevásárlóközpontban sikerült még jónéhány vágyott cuccot beszereznem. Azt fontos tudni Dubairól, hogy a kereskedelem Mekkája. Jelenleg a GDP alig több, mint 6%-a jön olajból, és a kereskedelem nagyobb tétel, mint a turizmus. Kb 10 évvel ezelőtt Dubai arról vált hiressé, hogy 0% Áfa miatt nagyon olcsón lehetett elektronikai cikkeket venni, és persze aranyat minden szinben, formában, mennyiségben. Mára ez odáig fajult, hogy ami ott nem található meg, az nem is létezik. Illetve abban nem vagyok biztos, hogy minden megkapható, ami pl az Ecseri piacon, de az biztos, hogy minden ami Párizs, London vagy NewYork luxusüzleteiben. Luxus, luxus, luxus.

Este megint az ereb üzleti partnerrel mentünk vacsorázni, aki legnagyobb örömömre a Maserati Grandturismojával jött értünk. Először elmentünk egy koktélra a Burj_Al_Arab Al Muntaha bárjába (200 m magasan), majd ki a pálmára az Atlantisz szállóban lévő Nobu étterembe. Itt a Budapesten is sokat emlegetett fúziós japán kaja legnépszerűbb változatát kostóltuk végig egy 8 fogásosmenüsoron. Nem mindenről tudom, hogy mi volt, de volt benne majdnem nyers marha, és a Zuma-hoz hasonló fekete tőkehal. Illetve a desszert pontosan az a csoki szuflé volt kis dobozkában, amit Andy Vajna fog tálalni az eheti vacsoracsatában. Ott megnézhetitek. Egyébként a 4 luxus étterem közül nekem ez tetszett a legkevésbé. látszik, hogy túl felkapott, nem kell annyira figyelniük a részletekre, akkor is jönnek a vendégek dögivel. Persze igy is csodás volt. Mivel nekem másnap már reggel 7-kor indult a gépem, megbeszéltem az urakkal, hogy ha ők tovább akarnak maradni, akkor én 11 körül hazataxizom. De a 11-kor még kb csak a 4.-5. fogásnál tartottunk. fél1-re fejeztük be a kaját. Aztán jól átvertek azzal, hogy csak 15-20 percre beugrunk a sanctuary_night_club-ba, és utána megyünk mind haza, ne menjek el. Persze 15 perc alatt be sem jutottunk, és a koktélunk 30 perc múlva jött ki. végül fél2 körül elindultunk haza, és ekkor történt az egész út legviccesebb kalandja. kifogyott a Mazeratiból a benzin. Paff... vendéglátónk gyorsan szerzett egy taxit, és elment benzinért, mig mi ott maradtunk a 7 sávos autópálya szélén a Mazeratival. Szerencsére a fickó gyorsan visszaért. De hát Hééélóóó!!!! Az autópálya szélén kannából tölteni a benzint a Mazeratidba NEM MENŐ!!!

Szóval 3-ra kerültem ágyba, és 4-kor keltem, hogy elérjem a gépemet. Nem volt gondom az alvással a hazaúton. Szerencsére már a jegyemmel sem volt gondom, és jó helyeim is voltak.

Általánosságban Dubairól azt tudom elmondani, hogy egy kis falu, amit körbeépitettek 400 (ird és mond 400) felhőkarcolóval, meg kb 50 bevésérlóközponttal. Én régi épitésű épületeket, amik a 10 évvel ezelőtti várost jelentenék, nem láttam. Biztosan vannak, de nem látszanak a bevásárlóközpontoktól, meg a felhőkarcolóktól. De az is lehet, hogy már mindet lebontották. A 4414 km2-es emirátus kb 60 km-es tengerpartja teljes egészében be van épitve. Kisebb gócpontok találhatóak egymástól 5-10 km-re. 20-30 felhőkarcoló, aztán 2x7 sávos autópálya, aztán megint 20-30 felhőkarcoló. Köztük a tengerparton pedig kb 1 km hosszú egységenként hatalmas kőfalak, amik a gazdag dubai családok hatalmas tengerparti rezidenciáit rejtik. A lakosságnak legfeljebb cak kb 15 %-a helyi, mindenki más bevándorló, nyugati üzletember, miliomos, vagy indiai "rabszolga".

Képeket és videót majd később teszek föl. És menjen el mindekónki maga, ha teheti!

2010. november 1., hétfő

Szülinapi zsúr

Köszönöm, högy eljöttetek a szülinapi zsúromra!

Puszi