
Pontosan egy hete érkeztem, és úgy érzem magam, mintha egy nyaraláson lennék…egyszerűen imádom…
Az első nap a kipakolással, rendezkedéssel telt, mindennek szépen kezdjük megtalálni a helyét, birtokba vettem a gardróbszekrényeket, fürdőszobát.. Enyém lett a legszebb, a kádas, kiharcoltam magamnak.
Első este elmentünk vacsizni egy nagyon jó kis olasz étterembe, finom pizzát ettünk. Bár kicsit furcsa volt, mert a pizza tésztára csak a sajt volt rásütve (paradicsomszósz nélkül), és arra rárakosgatva a friss paradicsom, és ruccola.. De nagyon finom, könnyű volt…és persze az elmaradhatatlan Sopszka saláta, amivel már kezdem Matyit az őrületbe kergetni, imádom…
Hazafelé az úton a Matyit kiszúrta egy régi kosaras csapattársa…másnap felvették velünk a kapcsolatot, úgyhogy szerdán velük vacsoráztunk. A lány macedón, a kosárválogatott csapatkapitánya, Móni, nagyon kedves, és irtó jófej.. Magyarországon kosarazott egy szezont, ott találkoztak. A srác, Andris pedig Amerikában él, nagyon kedves, ott dolgozik, úgyhogy távkapcsolatban élnek, de nagyon komolyan gondolják, és tényleg nagyon jók együtt. Úgyhogy velük voltunk szerdán, és péntek este is.. Péntek este elvittek minket egy macedón étterembe,nagyon finomakat ettünk, bár még nem nagyon sikerült megjegyezni, hogy melyiknek mi a neve..de van egy Zatzikihez hasonlító ételük, az nagyon finom..
Találkoztunk még a Matyi kollégájával, Jovicával, és a barátnőjével, Katie-vel. Nagyon kedvesek voltak, ők is csatlakoztak hozzánk szerda este. Pénteken a srácok kosarazni mentek (céges), addig mi beültünk egy kávézóba Katievel beszélgetni, nagyon kedves lány. Tegnap, vasárnap délután is találkoztunk velük, elmentünk a City parkba, szuper kis hely! Jó nagy, mint a mi városligetünk. Van benne egy gyerek vidámpark, nagyon lepukkant, vicces kis hely. Sajnos nincs túl nagy tisztaság, szemét mindenfelé, de azt hiszem ezt kénytelenek leszünk megszokni,erre nem nagyon fordítanak figyelmet. De ettől függetlenül nincs olyan érzése az embernek, hogy 10 percenként kezet kellene mosni. A Park egyik végén fut a Vardar folyó, amely Skopje városát kettészeli. A folyó partján pedig kb. 6 km hosszan egy lebetonozott kétirányú bicikliút, telis teli biciklistákkal, görkorcsolyásokkal, futókkal. A beton mellett pedig fű van, úgyhogy a futók inkább ott szaladgálnak. Hihetetlen hangulatos, annyira örültem neki, szerencsére kihoztam a görkorcsolyámat, úgyhogy ma 6 körül ki szeretném próbálni! Jovica (Matyi kollégája) megígérte, hogy megtanít fékezni, ami azért jól jöhet. Ma teniszezni szerettünk volna menni, de nem találtunk pályát, úgyhogy szerdán este fogunk menni, már nagyon hiányzik a sport..És persze a kenguruk!
A lakásról pár szót! Egyszerűen imádjuk! Kezdjük szépen belakni, már nagyon sok minden van benne, este készítettetek Matyival képeket, és akkor felrakok ide! Három napomba telt, de végül sikerült felfújni a medencét a tetőteraszon.. hatalmas, imádom! Tegnap töltöttük fel vízzel, úgyhogy holnap már remélem finom meleg lesz! Nagyon szuper kis medence..
Egyébként kezdek csokibarna lenni, mindennap napozok picit..(igen, kenem magam, és nem a tűző napon!)
Igyekszem jó háziasszony lenni (nem könnyű), bár szerencsére nem kényeztettem el túlságosan Matyit otthon, úgyhogy most ezt könnyű túllépni. Sokat főzök, mert imádom a konyhát, egyszerűen gyönyörű, tényleg élvezet benne lenne (hű, sose gondoltam, hogy ilyen valaha elhagyja a szám) Csináltam már Sopszka salátát (legalább 5ször), eperkrém levest, sajtos pulyka mellet, és éppen most készül a padlizsánkrém!
Megtaláltuk a piacot, nagyon jó kis hely, vettünk Görögdinnyét, epret, cseresznyét, őszibarackot is. A dinnye drága volt,(de legalább finom) de a többinek 200Ft kilója. A közért pedig tényleg szuper,az új bevásárlóközpont aljában van, bármelyik Kaiser’s-el felveszi a versenyt.
Szerencsére Matyi nem dolgozik túl sokat, fél 7re általában itthon van, úgyhogy általában mindig csinálunk valamit. A város egyébként hihetetlen nyüzsgős, este 11kor hömpölyögnek a beszélgetős emberek, fiatalok, idősek, terhesek, kisgyerekek, telis teli emberekkel, minden kávézó dugig van, bármilyen napról legyen is szó.
Tegnap vicces volt, a Jovicáék után kitaláltuk hogy elmegyünk moziba. Este 8 óra. Két komoly lehetőség kínálkozott: az új bevásárló központba megyünk, ahol két terem van, és mindkettőben ugyanazt az egyetlen filmet játsszák hetek óta, az Indiana Jonest . Ez engem nem annyira nem érdekelt, így Jovicáék bíztatására a másik moziba mentünk, amely a rég bevásárló központban van. Végre megtaláltuk a mozit, amikor is teljes üresség fogadott, majd találtunk valami fickót, aki közölte, hogy ma zárva, de nem tudja, hogy meddig lesz zárva.. talán napokig, hetekig.
Pár szót Piroskáról (Matyi Peugeot húszéves 205-e,amit én használok) Rendben megérkeztek Matyival, kb. 12 órába telt, de minden rendben volt, azt leszámítva,hogy fél órákat küzdött a határon, mert nem volt meghatalmazása mamájától, hogy vezetheti. (mamája nevén van).
Eddig kétszer vezettem itt kint, elég izgalmas volt.. Persze először Matyi nélkül…Végülis az 500m-es úton csak egyszer dudáltak le,mert én idióta megálltam a zebrán, és átengedtem az ott szobrozó gyalogosokat, és ez nem nagyon tetszett a rendkívül türelmes macedónnak..
Itt indexet senki nem használ, konkrétan mindenki arra megy amerre akar.. emiatt nem vezetnek túl gyorsan, de tényleg úgy kell vezetni, hogy nézed, hogy vajon merre mehetnek körülötted, és az alapján döntesz.. és mindenki mindenért dudál, elég vicces! Járdán levágva a kanyart, megelőzve a sort, ahogy érzed.. A piros lámpánál lassítani se kell, elég ha nagyjából belátod a kereszteződést, és pont beférsz két autó közé.. Szerintem rólunk azt gondolják, hogy elromlott az indexünk...
Munkakeresésről, nyelvtalulásról legközelebb...
Most irány a görkorcsolyázást, puszi mindenkinek!