Sport napok

Sziasztok!
A hétvégén sport napok voltak a MakTel rendezésében, és igen, elindultam kosárlabdában. Egész igéretesnek tűnő csapat gyűlt össze Jovica kollégám szervezésében. Ketten a 2 évvel ezelőtti győztes csapatból, Jovica, aki sport multitalentum, és én egy kevés kosaras múlttal. Mondjuk az egy kicsit nehezitette a dolgot, hogy a másik két csapattárssal szombat reggel találkoztunk először életünkben, még Jovica is csak telefonon beszélt velük. Viszont mi ketten már péntek este lementünk a grundra gyakorolni, és bár az ellenfelek nem voltak nagyon profik, azért nem okozott gondot nekik be-betalálni a 3-asról, de 2 óránát nem vesztettünk Jokival partyt. Szóval a jelek biztatóak voltak.

Az első meccsel hajnali 10.30-kor aztán rögtön belenyúltunk a süröjébe. Utólag, a teljes 18 csapatos mezőnyt végignézve, szerintem simán jók lettek volna a 4-5. helyre. Egy 120 kilós 195 magas, egy 90 kilós 190 magas, jó mozgással, jó dobással, meg egy kicsi, sunyi. Hát szegények kénytelenek voltak búcsúzni az első körben. Jó szoros volt, de 16-14-re nyertünk.
A második meccs már olyan csapat ellen volt, akik az első körben már kiejetettek valakit, de az az ág kicsit könnyebb volt, mert 16-0-ra sikerült zárnunk a meccset. A 3 meccset pedig 6-0-ra nyertük, mert a csapatuk fele inkább focizni ment el, mert nem látták értelmét kiállni ellenünk.
Ennek ellenére majd meghaltam. Az a 40 fok, ami a teremben volt, kombinálva a 38-cal kint, önmagában elég lett volna. A második meccsünk előtt, 2-kor, mire fölcsatoltam a bokavédőmet, már patakokban folyt rólam a viz.
Este 4 mochitóval próbáltuk pótolni a vizveszteséget.

Vasárnap aztán jött a neheze. Egy végső győzelemre is aspiráns csapat, egy 195 körüli volt röpissel, ennek megfelelő rugókkal, egy elég képzett, jó felépitésű bedobó sráccal, meg egy koordinálatlan, mindenhonnan betaláló, palacktestű katasztrófával, aki kb 10 pontot dobott nekünk emberről, futtából...
2-0-ig jól mentek a dolgok. Passz be nekem, passz ki, megint passz be, és egy fordulásból kosár, vagy passz ki, dobás, leszedtem a lepattanót és visszatettem. De aztán valahogy megőrültünk, nem védekeztünk, faultok, rossz dobások, és hirtelen 8-14 lett nekik a 16-os meccsen. Húúúúúuu.
Aztán leszedtem pár lepattanót, Jovica és Igor bevágott 1-1 hármast, és 15-14-re forditottunk. Eztán kezdődött az állóháború. 15-15, reklamálások, az ellenfél centere összeszedte az 5. faultját ami a kipontozódást jelenti, hiszti "igy akartok nyerni?" kérdés, végül a birok úgy döntöttek, hogy engedik játszani a 6. faultig... (???)
Aztán leszedtem egy védőlepattanót, begyötörtem egy közelit sok faulttal, és a végén Igor megadta a kegyelemdöfést egy 3-assal. Hú! Döntőben vagyunk.
Az első dij utazás Budapestre a Magyar Telekom olimpiára. Mindenki meg van őrülve ezért engem leszámitva. 15 órás út egy buszban...
A másik ágon a tavalyi győztes késüzülődik az elődöntőre, kiegészülve egy 40-es irányitóval, akiről késübb kiderült, hogy cirka 15 évet húzott le az itteni első osztályban, és teniszben is döntőt játszott (meg is nyerte). 16-0-ra léptek át az ellenfelükön, szegények mindössze kétszer támadtak. Hűha.
A döntő 4-kor kezdődött, komoly figyelem kisérte. Jól indult minden, ők kezdtek, de megszereztem a lepattanót, majd zsinórban szereztünk 2 pontot. Aztán az irányitó fazon is beköszönt egy 3-assal (ami streetballban 2-t ér), tehát 2-2. Hatalmas party volt kialakulóban. Az irányitó fazon nem hazudtolta meg magát. Hibátlanul játszott. Irányitotta a töbieket, kihazsnálta a blokkajikat, aszisztot adott, megállt, újrakezdte, ha kellett, és csak a tökéletes helyzetet vállalta el. Ők vágtak 1-2 hármast, de mi is jók voltunk. Védekeztünk, Jovica tapadt az irányitó srácra, Petar leradirozta a nagyképű bedobójukat, kihasználtuk a magassági fölényünket, kiharcolt faultok a palánk alatt, támadólepattanók, klasszik centermunka, 2-3 beadás poziba, majd dobás kintről. Jó volt, 8-8-ig igy ment. Aztán az irányitó fazon egyel magasab fokozatba váltott. 2-3 blokkot is kért 1-1 támadásban, 3x körbefutotta a pályát, kivárta, amig Joki egy kicsit lemaradt, és akkor lecsapott könyörtelenül. Egy gyors betörés, és fault Jokinál. Majd újra, aztán besegitek, passz az én emberemnek. Baj volt. Jovica még kiegyenlitett egy 3-assal egy támadólepattanóm után 10-10. De látszott, hogy ez igy nem megy tovább. Én is összeszedtem a 4. faultomat. Joki le, Igor be. És itt vége. Igor mindenáron meg akarta nyerni a meccset. Előkészitettlen dobások, és 0 védekezés. Egy darabig még húztuk, de megfizettük az árát. Petar beütötte 4 faultját, és 13-10. Joki visszajött, de semmi nem változott. Eztán már nem jött be labda hozzám. röpködtek a 3-asok a részünkről, eredménytelenül, csoda hogy ennyi lehetőség adódott. Aztán az irényitó faszi egy higgadt 3-assal lezárta 10-15-re. Elbuktuk a döntőt, és az annyira vágyott Budapesti utat.
Én még azért sajnos kicsit megmondtam a magamét a srácoknak, hogy csak a mi iszonyatos hülyeségünknek köszönhettük a vereséget, 2/10 hármas, dobás az első passz után. Egyszerűen nem is kellett védekezniük már a végén. De az igazság az, hogy akármit csinálunk, szerintem az irányitó fazon túl nagy falat volt nekünk. Ha egy kallszis centerük lett volna, azzal talán én fölvehettem volna a harcot, de azon a poszton gyengébbek voltunk.
Összességében viszont nagyon jó hétvége volt. Csomó emberrel találkoztunk, jó volt.
Csak az EB döntő ne lett volna!
A felsővezetésünk új heppje ugyanis az, hogy az új vállalati kultúra kialakitása érdekében, együtt néztük a meccsket. Az EB döntőt a szégház tetején lévő, állati hangulatos teraszon. És természetesen mi voltunk felelősek ezért. Szereztünk sörcsapolót, kaját, rágcsát, üditőt. Volt nagy kivetitőnk, frankó hangfalakkal. Csak éppen az adást nem sikerült befogni. Áááá. A hülye technikusunk (aki egyébként 1 személyben mindenes, és szerintem a leghatékonyabb ember ebben a cégben, 4 éve nem volt szabadságon, és bármikor lehet rá számitani) szobaantennával akarta befogni az adást. 7-kor kezdtük el keresni, végigpróbáltuk a terasz összes pontját, ahova elért a hosszabbitó, de hiába. A meccs kezdetére jutottunk oda, hogy a terasz szélén lévő falra tettük föl az antennát, amit csak én értem el, és egy asztal tetején lévő székre a kis tv-t, amiből a jelet vittük a projektorbe. És ezzel semmit töbet nem értünk el, mint hogy legalább szines volt a kép. Hang semmi, és legalább 3szoros szellemkép. A 13. percben nagjából 1143 percet lehetett kivenni. És kb 22 német játszott 33 spanyol ellen.
szóval az első félidőt azzal tölöttük, hogy az egyik vezető tanácsa alapján valahonnan levágtunk 25 méter coax kábelt, amit a teraszről lelőgatva behúztunk a mi irodánk ablakán (kb 2 méterrel kijjebb volt a terasz széle, ezért az esernyőre rácelluxozott vélfával fogtam be derékig kihajolva. a második félidőt igy már kábelről néztük, aminek legalább hangja volt, és nem volt szellemképes, és csak néha kezdett el futni, és a csikok sem voltak olyan zavaróak a képen. Életem legszornyűbb döntőője volt. A golt még csak ismétlésben sem láttam...

Üdv

Állásinterjú után

Sziasztok,



Túl vagyok az állásinterjú első fordulóján. Írásbeli teszt volt, de kezdjük az elején..

Jó korán elindultam, hogy biztosan odataláljak, mert a város másik végén volt, ahol még sose jártam, így fél órával korábban sikerült odaérnem. Ez a traning központ a raktár területén volt, úgyhogy a kamionok, és Coca Colás rekeszek között kellett lavírozgatni.

A kapunál gyűlekeztünk, kb 15-en, majd felmentünk a terembe. Ott két HR-es férfi volt, akik mcedónul köszöntötték a társaságot. Majd 1 perc után megkérdezték, hogy ki nem beszél macedónul, hát ÉN!!! Úgyhogy innentől kezdve kiemelten kezeltek, saját tolmácsom volt! :-)

Minden feladatot megkaptam angolul, legalábbis gondolom, hogy ugyanazt..

Az alábbi feladatok voltak:

Először is egy pszihológiai teszt, 1-5ig kellett osztályozni, hogy melyik jellemző rám. Pl: mennyire bírom a stresszt, mennyire tudom megőrizni nyugalmamat...volt gy két kérdés amit nem teljesen értettem, ott igyekeztem valami középső értéket adni.. :-).

Utána következett egy angol teszt, az nagyon könnyű volt, valahol alap és középfok között, ez nagyon jól sikerült, csak a függő beszéddel veszthettem 1-2 pontot, azt kicsit már elfelejtettem. De a többinek jónak kell lennie.

A harmadik rész egy logikai, IQ teszt szerűség lehetett. Itt kicsit gondom volt az angollal, volt egy pár feladat, amit nem értettem, ráadásul nagyon kevés idő volt, meglátjuk. De ha valaki tudja, hogy a HAM, LIVER, FISH, BEEF, PORK között melyik a kakukktojás, az írja meg, mert ez azóta bosszant!!!

Utána volt két fordítás, macedón-angol, majd angol - macedón. Ez nagyon jól ment.. :-((

A macedón-angolnak a címét valami csoda folytán megértettem: Merchandising volt. Úgyhogy itt írtam 1 oldalas esszét az egyik "kedvenc" marketing munkáról, a Peugeot Hűségprogramról, amin még otthon dolgoztam. Gondoltam addig sem unatkozom, és legalább kicsit megnézhetik az angolomat.

Az utolsó rész pedig egy marketing kérdéssor volt, ez elég könnyű volt, itt egy kérdést nem tudtam (mi az a ROI?), de a többi nem volt nehéz.



Úgyhogy alapjába véve szerintem jól sikerült, csak hát továbbra is fent tartom, hogy nem vagyok biztos benne, hogy képes lennék termékmenedzserként helytállni, amíg nem beszélem macedónul. Úgyhogy gondolom első sorban ők is ezt fogják mérlegelni.



7-10 napon belül eredmény, és ha bent maradok, akkor jön a személyes interjú.



Köszi a szurkolást!

Puszi, Fanni

Állásinterjú

Sziasztok,



Most csak gyorsan írok, mert állásinterjúra megyek. Kb. 1 héttel a kiérkezésem után elküldtem az önéletrajzomat a Pivara Skopje AD sörös multihoz, hozzájuk tartozik az itteni legnépszerűbb sör a Skopsko, továbbá a Heineken, és a Coca termékcsalád is. Meghirdettek egy állást brand manager pozicióra, erre jelentkeztem. Tegnap előtt kaptam egy e-mailt, hogy ma délután 4kor lesz egy írásbeli teszt. Válaszoltam nekik, hogy köszönöm a lehetőséget, és hogy vajon nem lesz-e probléma a teszten, hogy nem beszélek macedónul. Erre tegnap délután felhívott a HR vezető, aki eléggé meglepődött, hogy semmit se beszélek macedónul (ami azért elég egyértelmű az önéletrajzomból), és azt mondta, hogy azért mindenképpen menjek el. Igazából fogalmam sincs, hogy milyen lesz ez a teszt, úgyhogy kicsit átrágtam magam a marketing alapjain, majd meglátjuk. Azért érdekes lesz, mert azt mondta, hogy van benne macedón-angol fordítás, ezzel nem nagyon fogok tudni mit kezdeni. Úgyhogy arra gondoltam, hogy itt majd kifejtem, hogy mit is keresek én macedóniában, és mondjuk leírom egy marketinges munkám, jobb híján, hátha tetszik nekik. Úgyhogy szurkoljatok, mert eléggé izgulok.

Otthon azért sok külföldi dolgozik brand manager pozicióban, itt ez nem jellemző, amit azért valahol meg is értek. Nem hiszem, hogy egy nyomdával lehetne angulul kommunikálni, és azért elég ciki, hogy egy hirdetést se tudok segítség nélkül elfogadni, mert nem tudom, hogy van-e benne helyesírási hiba.. Úgyhogy igazából nem gonolom, hogy én lehetnék a megfelelő ember, de legalább bekerülök a rendszerükbe, hátha lesz esetleg jobban nekem való munka.. És legalább részt veszek egy ilyen teszten...De azért szurkoljatok, mert nagyon szeretnék dolgozni, mielőtt teljesen kikészítem a Matyit.. :-)



Tegnap volt az első macedón órám, teljesen lefáradtam.. Az ABC-t tanultuk, kiváncsi leszek, hogy mikor jutok el oda, hogy nem kell a teljes agykapacitásommal arra koncentrálni, hogy melyik betű mi a latin ABC-ben...Csütörtökön lesz a következő, kaptam sok házi feladatot...



Tegnap voltunk teniszezni Matyival, nagyon jó volt!



Vasárnap este buli lesz nálunk, Matyi meghívott egy csomó felsővezetőt az EB döntőre, úgyhogy kicsit izgulok. Szereznek bentről kivetítőt, azt felállítjuk a teraszon, és indulhat a party.. Szerencsére jön a Katie is, úgyhogy mi is el leszünk..



Más. Ezt már többször el akartam mesélni Nektek, nagyon megdöbbentett. Itt egy péntek, szombat esti bulin a lányok úgy öltöznek fel, mintha operabálba mennének. Koktélruha, kisestélyi, magassarkú cipő..És nem egy-kettő, hanem mindenki. Tényleg nagyon furcsa, hihetetlenül kellemetlenül érzi magát az ember farmerban, és egy szép felsőben... Így éppen kapóra jött, hogy a Mangóban 50%-os leértékelés volt.. :-)))



Akkor szurkolás nekem délután!



Puszi

Nőegylet

Sziasztok,

Sok minden történt amióta nem írtam!

Volt egy felejthetetlen hétvégénk Ohridban, nagyon szerettük, gyönyörű hely. Két és fél óra kocsival a hegyek között, de tényleg megéri! Mondjuk az út eleje nagyon vicces volt, két sávos autópálya, amelynek a szélén, a leállósávban barackot és dinnyét árulnak...
Majd Matyi rak fel még képeket, sajnos az én gépem meghalt, úgyhogy én nem tudok. De azt hiszem ezt látni kell mindenkinek! Olyan mintha tenger lenne, nagyon szép. Most még nagyon kevesen voltak, remélem nem lesz túl zsúfolt júliusban sem.

Múlt héten voltunk teniszezni, nagyon élveztem! Matyi talán kevésbé, mert alighogy lejárt az 1 óra, levadászta nekem a mellettünk lévő pályán lévő teniszoktatót, és "beutalt" gyakorolni! :-)
Eddig kétszer voltam, nagyon élvezem, jó fárasztó, különösen hogy reggel 10-11 között játszom, amikor már közel 30 fok van.. Holnap megyünk Matyival, majd jól elverem...

Holnap lesz az első macedón órám, kicsit izgulok.. Bár a takírítónővel nagyon jól haladok, mindig beszéletünk 10 percet reggel, tiszta kabaré..Matyi kint volt a konyhában, mi az előszobában beszélgettünk, amikor a Matyi megkérdezte, hogy miről volt szó, és elmondtam neki, hogy a néni a kakasainak elviszi a száraz kenyeret, jót nevetett..de tényleg vicces, ahogy kézzel lábbal mutogatunk, és a hihetetlenül gazdag 10 szavas készletemmet használom..

Járunk futni is, nagyon élvezem, csak elindulni nehéz, de próbálunk rendszeresen, hetente kétszer elmenni.

Szombaton lesz a Maktel Olympia, Matyi kosárlabdában indul, bár úgy tűnik, hogy egyenlőre én lelkesebb vagyok.. Az első díj egy 15 órás buszút Magyarországra, a nemzetközi megmérettetésre, (na ez az, amit nagyon szeretne elkerülni) a második díj ingyenes internet (ez van neki), a harmadik díj pedig nem tudok mi, na erre hajt. De én tényleg kiváncsi vagyok, hogy játszik, még sose láttam.. Remélem azért pár dolgot ellesett a korfball taktikámból, és akkor nem hoz rám szégyent.. :-)

Kezd összeállni a nyári terv is, úgy tűnik több időt fogunk otthon tölteni, mint itt, legalábbis én, már nagyon várom.

Tegnap voltunk egy BBQ partin, az egyik magyar nőnél, nagyon jó volt, ott találkoztam egy német pasinak a barátnőjével, aki itt él, és említette, hogy létezik egy nemzetközi női szövetség, amely az ilyen külföldön élő "háziasszonyok" életét próbálják gyakorlati információkkal, és különböző szervezett programokkal izgalmasabbá tenni. Borzalmasan hangzik, (az ilyen unatkozó nőktől próbáltam mindig távol tartani magam) de lehet, hogy ráfanyalodok, szeptemberben kezdődik újra, most nyári szünet van. Közös ebédek, programok, sport és egyéb tevékenységek:
Painting/art class
Low impact aerobics
Pilates
Tai-Chi
Yoga
Belly Dancing
MahjongBook Club
Hiking
Energy Healing (LaHoChi)
Amateur dramatics group
Hát nem tudom...Ez olyan borzalmasan idegennek tűnik tőlem, de lehet, hogy szeptemberig megszokom a gondolatot. Egyébként pedig mindenféle szervezeteket segítenek, ez a része érdekelne. Állítólag 25-60 éves korig vannak nők... meglátjuk.

Addig is élvezem a teniszóráimat, a görkorizást, a futást..hogy a nyári tornára fomában legyek..

Matyi azt hiszem nem írta, de múlt héten a főbérlőink vettek nekünk virágokat a teraszra! Kis tuyákat, 8 darabot. Nagyon kis aranyosak, inkább Tuya ág meretűek, de eléggé félünk, mert levágták a gyökereiket, csak tényleg a főgyökeret hagyták meg, úgyhogy nagyon kell figyelni rájuk, naponta 3szor locsoljuk őket, slaggal spricceljük a leveleiket, a napernyővel árnyékoljuk őket, beszélünk hozzájuk... Azt hiszem nagyon jó dolguk van, remélem túl élik ezt a meleget, amíg picit megerősösik a gyökerük.

A medencével nem nagyon boldogulunk, mire felmelegszik koszos lesz, és elég nyálkás is, és valami fehér por is kiül a falára. Javasolták, hogy vegyünk PH mérőt (ami kicsit túlzás egy gumimedencéhez), és klórtablettát rakjunk bele, úgyhogy ennek majd otthon utána járunk.

Puszi, Fanni

Kirándulós hétvége

Helló Minden Kedves Olvasónak!

Újabb hétvége tellt el, és meg kell, hogy nyugtassalak benneteket, most sem éreztük borzasztóan magunkat.

Bár a Porugálok és a Hollandok kiesésével érzékeny veszteségeket szenvedtünk (főleg Fanni futballmoivációja terén, ami ezért engem is kényelmetlenül érint), azért sikerült feledtetni a bánatot egyéb programokkal.

Szobaton Monica-val találkoztunk (Kosaras csaj, Varsányi Andris cimborán barátnője, lejjebb már olvashattatok róla), és együtt ebédeltünk, egy nagyon hangulatos Skopje melletti étterem diófái alatt. Ettünk Macedón pitét, békacombot, és bárányt. Utána pedig elemntünk a Matka völgybe egy gyors kirándulásra. Ez kb 30 percre van a várostól, és annak ellenére, hogy egy vizierőmű okozta mesterséges tó a fő látványosság, gyönyörű. Felraktam egy képet is.

Vasárnap pedig amellett, hogy jött a takinéni, délután egy magyar kolléganőmnél voltunk kerti sütögetésen és beszélgetésen. Nagyon klassz volt, voltak Macedónok, Németek és Magyarok. Jót ettünk, ittunk bolti pálinkát, bolti Rakkiát (ez a helyi törkölypálinka), és a végén házi Rakkiát. Az volt a legjobb. Igazán jól szórakoztunk. És mivel a polgármester sem tudott ennél jobb elfoglaltságot kitalélni (a szemközti kertben sütögetett), ezért igazán elégedettek voltunk.

Kár hogy vége lett a hétvégének!

Üdv

Reszkess Nadal

Sziasztok!
Mivel Fanni nagyon elfoglalt mostanában, nekem kell irnom. Tegnap végre elmentünk teniszezni. A pálya nagyon kis szutyok volt (Pedig az egyik legelegánsabb tenisz klub, többen ezt ajánlották), de nagyon jót játszottunk. És egyszerűen nem lehetett nem észrevenni a fejlődést! Reszkess Nadal, a kemény pályás szezont, és Wimbledont talán még valahogy túléled, de a salakos szezonban már velem is számolnod kell!
Fanniban meg a jövő Stefi Gráfja kezdett kibontakozni! A kétkezes tenyeres lecsapásai egyszerűen védhetetlenek!
Ki mer kiállni ellenünk?!?

Ohrid Matyi szemével

Sziasztok!

A hétvégén Ohridban voltunk. Itt múlt péntekre esett a halottak napja szerű (???) ortodox vallási ünnep, szóval fölkerekedtünk, és meglátogattunk Macedónia gyöngyszemét, Ciril és Metód munkásságának kiindulópontját, minden macedón szive csücskét, a partra épitett kávézók mekkáját, az ország délnyugati szélén, az Albán határon lévő tó partján, a hegyoldali sziklákra épült várost, Ohridot.

2,5 óra út, ebből 40 perc autópályán. Szerencsére a szerpentinek nagy része kapaszkodósávos, mert 1100 méterre is föl kellett kapaszkodni. De az út nagyon jó minőségű, és alig volt forgalom.

A város gyönyörű! Tényleg érdemes megnézni. No nem egy Róma, vagy Párizs, de a kis óváros, szűk sikátoraival, és az egymást érő ókori, ókeresztény, meg középkori műemlékeivel nagyon hangulatos. És a kávé a Liquid kávézó tóparti asztalánál kihagyhatatlan.

Kedvcsinálásként fölrakok 2 képet!

Gyertek!

Üdv